1927. Budapest, 306. o.
444. Agártetõ - Fingókút - Róhlingmajor - Taliándörögd
(2 óra). Az északkeleti ikercsúcsáról irtásos, meredek lejtõn ereszkedünk alá a keleti tövénél elterülõ, nagy kiterjedésû erdei tisztásra (5 perc, dús vegetációjú, csalitos hegyirét, forrás, csermely, birkaaklok; szépen látszik észak-nyugaton az impozáns Somló, a szõci szõlõhegy, fölötte a polányi hegyek, a farkasgyüi Hallgató, ettõl jobbra az erdõslapos hegyvonulatból a Pápavár és Kõrishegy üti fel fejét, odább jobbra a Kabhegy hatalmas tömege, tõle jobbra az ellapuló szentgáli hegyvidék, alattunk a közelben a taliándörögdi Tikhegy, felette Pula temploma fehérít ki a sötét erdõkbõl). Az erdei tisztás birkaaklától egyenes keletre tartva 15 perc alatt elérjük a Dobosi pusztákon Szántó György tanyáját. Innét a mezõ bal szélén észak-kelet felé megyünk lefelé az erdõhöz, melynek sarkánál, a 379 méteres magaslat közelében a négyvájús Fingókútat találjuk, 15 percre. Bõ vize a bazaltból fakad és mély völgyben, a bazaltsziklák között nagy eséssel siet le keletfelé az Ilonaházi vagy Ráskói patakba. A csermely bal partján a szép szálerdõben nehezen megtalálható s enyhén lejtõ gyalogösvényen folytatjuk utunkat s 15 perc múlva, kijutva a szálerdõbõl, megpillantjuk elõttünk a völgy mélyén a Róhling-majort. Ettõl kezdve a ritkás, szép, fiatalos erdõ meredek ösvényén (jobbra a hegyoldal teljesen fiatal nyíresbõl áll) 8 percre egy hosszú keskeny szántóföld felsõ, 4 percre alsó sarkához érünk, honnét a nyíres meredek ösvényén a Fingókút egyesült csermelyei mély völgyének fejéhez ereszkedünk alá a csermely közelében (4 percre, itt balról, Királykút felõl mélyút löszbevágás jön le és megy le jobbra a Ráskó-patak felé) haladó szekérúthoz, melyen 3 percre a dombtetõn álló Róhling-majorhoz (dühös kutyák!) érünk.
Róhling-majortól dél-keletre tartunk a Fingókúti és Ilonaházi csermelyek egybefolyásánál levõ 238 méteres pontig (6 perc, keleti útelágazás a Tikhegy déli tövénél Taliándörögdre, 20 perc). Itt északra fordulunk az Ilonaházi csermely vadul szaggatott mély vízmosásában, majd a 347 méteres pont alján elérjük a Róhling-majorból Taliándörögdre vezetõ gyalogutat (20 perc hátrapillantva Ráskó-ptát látjuk a Bondoró északi tövénél, fölötte az Apátihegy látszik). Innét keletre tartva a mély eróziós völgy kis csermelyéhez ereszkedünk alá 6 perc, majd a 324 méteres és a Tikhegy 327 méteres pontjai közé mélyedõ nyeregre megyünk fel (hátratekintve szépen látszik az Agártetõ csúcsa). Innét enyhén lefelé s 6 perc után megpillantjuk alattunk a felsõdörögdi templomromot, balról pedig az Óllak-hegyének (361 m, a térképen tévesen Oláh-hegy) déli tövében a Fokszód elkülönült házcsoportját (benne a kitûnõ vizû Palotakút) s egy bõvizû kifolyókút alatt 6 perc elérjük Taliándörögd északi végét.
445. Taliándörögd
(231 m) kisközség, Zala vármegye, tapolcai járás, 1187 magyarok által lakva (közte 793 katholikus, 41 református, 349 evangélikus, 4 izraelita). A Dörögd-szentimári medence nyugati szélén, a Tik- és Baksahegyek között bemélyedõ forrás dús völgyben, észak-dél-i irányban hosszan elnyúlva, igen szép helyen fekszik. (Pü: helyben, T. és Vas. áll.: Tapolca, Postaautóbusz: Kapolcs. Vd: Mészáros László (szállás), Stumpf József.)
Kedvezõ fekvésénél fogva õsidõk óta megtelepült hely, mit bronzkori, fõleg pedig római leletei (kõkoporsó Licinius rézérmeivel; 1872 talált aranycsésze, csat, bronztûk, misztikus dombormûvû ólomtábla, a négyesfogatú napistennel (Sol), bizonyítanak. IV. Béla korában Drugd. Felsõdörögdön Szt. András plébániatemplom állott (ma rom a község észak-keleti végén), melynek papja Pál 1333-ban 20 széles, 1334 és 1335-ben 40-40 kis dénárt fizet a pápának. Alsódörögdön a Boldogságos Szûz kápolnáját már 1339 említik, ez részben ma is megvan s a 18. században hozzá építi délrõl a mai plébánia Templomot. A 14. században Onech ivadékai bírták, kiknek fiai és unokái nevében készült az az egyezség, melyet a két Dörögd nemesei a budai káptalan elõtt kötöttek 1347 a felsõdörögdi templom plébániájának jogairól és kötelességeirõl.
Alsó- és Felsõdörögd a török alatt elpusztult, Felsõdörögd - a templomromján kívül - nyomtalanul eltûnt, míg a kedvezõbb fekvésû Alsódörögdöt visszatérõ lakói újra felépítették, s egykori urairól, a Talián családról, Taliándörögdnek nevezték, hogy így a közeli Dörögd-pusztáktól megkülönböztethessék.
1718 Erdõdi Pálffy Miklós adománylevelet ad a dörögdieknek, melyben az is áll, hogy Ulászló király Dörögdöt Simon Pálnak adta. Plébániáját 1762 állították vissza. Ezidõtájt Kiss Pál V-i nagyprépost rozoga templomát kijavíttatta, tornyot építtetett hozzá, s az egész templomot a kápolnával együtt kifesttette.
A mai Taliándörögd észak-keleti végéhez közel, a Fokszódi csermely bal partján, szántóföldek közötti kis magaslaton düledeznek az egykor itt létezett, de nyom nélkül elenyészett Felsõdörögd Szt. András apostol tiszteletére szentelt plébánia-templomának, érdekes mûrészletekkel bíró romjai.
Az egyhajós, keletelt templomot a Dörögdi-család építtette a 13. században, román-stílusban. Ezen korból maradt fenn az a vöröshomokkõbõl mûvésziesen faragott, hengerded, románstílú keresztelõmedence is, mely ma Taliándörögd plébánia templomában szenteltvíztartóul szolgál. Dörögdi Miklós, kiváló mûveltségû egri ppk (1130-1361), a bolognai egyetem egykori rektora, a román alapfalakat meghagyva, 1347 körül gót-stílusban teljesen átalakítja és megnagyobbítja úgy, hogy ritkította párját a falusi templomik között. A török alatt, Felsõdörögddel együtt e templom is rombadõlt, s csak szentélye és sekrestyéje maradt fenn romokban, míg a 1066 m széles és 2305 m hosszú hajója úgy elpusztult, hogy csak alapfalai maradtak bent a földben. A szentély (Sz) 6.81 m oldalú négyzet, melyet a hajótól az 1.05 m széles diadalív választ el, melyek faragott köveit kifeszitették és széthordták. A keleti szentélyfal még ma is 19.39 m magas. Mint a Balaton-Bakonyvidék legtöbb románstílú templománál, úgy itt is egyenes záródású a szentély és feltûnõen érdekes, hogy ezt megtartotta a csúcsíves átalakítás után is! Feltûnõ még a kültámok hiánya is, amit az erõs román falazat indokol. A szentély mûvészi faragású ívbordái és két konzolja elég épek. A szentélyhez illeszkedik délrõl a kevésbé ép sekrestye (S), amelynek nyugati sarkában csigalépcsõ hengerfala látható. Lépcsõfokait már kifeszegették. A templom legszebb s legjellemzõbb részei a már igen gyér freskómaradányai. A szentély falai kisebb mezõkre osztva, kisebb jelenetekkel voltak ábrázolva. Minden képosztályban van egy glóriától övezett s bizanci modorban festett fej, akárcsak a veszprémi Gizella-kápolna alakjainál (v.ö: 165.old.), tehát e festmények egykorúak! Meglevõ hosszú, keskeny ablakaiból 3 csúcsívben végzõdik s vörös homokkõbõl mûvésziesen van faragva, egy pedig az emeleten, a szentély ívbordái felett, laposan végzõdik és lõrés-szerû. A faragott homokköveken kívül a falak anyaga bazalt, sok római téglával és cseréppel.
A Taliándörögd észak-keleti végén álló felsõdörögdi templomromtól dél felé fordulva, végigmegyünk Taliándörögd (hajdan Alsódörögd) észak-dél-i irányban hosszan elnyúló utcáján és balról a községházát, jobbról az evangélikus templomot és iskolát (ép. 1913), odább balról a kis református templomot, evvel szemben jobbról a terméskõbõl boltozatosan épült Mosóházat találjuk, melynek bõ forrása a Tikhegy keleti tövébõl fakad és végigfolyik a magaslaton álló, kerített római katholikus plébánia-templom felé. Ettõl délre, Lõke Árpád kuriája közelében, a kõkeresztnél balra (K) fordulunk s a községet elhagyva, a Fokszódi csermely kõhídján és a szeszgyáron túl elérjük a Kapolcsra vezetõ jó kocsiutat (l.448).
446. Taliándörögd - Átóbikkmagyal - Halimba.
(1 és fél óra) A taliándörögdi (egykori felsõdörögdi) Szt. András-templom romjától északra a szántóföldek között vezetõ dûlõúton fel az Óllak hegyére (361 m; a térképen hibásan Oláh-hegy) és az Átóbikkmagyal ritkás erdõvel és legelõkkel kevert magaslatára, (érdekes hátrapillantás a taliándörögdi medencére). 386 m-es csúcsát jobbról mellõzve, lépünk át az Átóbikkmagyal és a Lombbikkmagyal 394 m-es nyergén Zalamegyébõl Veszprém megyébe (a magyal v. magyalfa a dunántúli népnyelvben a Quercus lanuginosa Thuill. neve) és a Macskahegy (351 m) és a szõci Magyalhegy (338 m.) közötti szántóföldek szekérútján a bauxit-bányatelepet érintve, Halimbára (l. 484) ereszkedünk alá.
447. Taliándörögd - Öcs
(1 óra). Taliándörögd déli végérõl a Lõke-féle szeszgyár érintésével keletre s a Kapolcsra vezetõ utat (l. 448) keresztezve balra (É) a baksahegyi szõlõk, majd távolabb jobbra (D) a Szentimári hegy (244 m, ez õrzi a középkori Szentimár község emlékét) között visz utunk a Taliándörögdi medence hullámos fenekén szántóföldek közt. Közel Veszprém megye határához a Padrag-petendi útba torkollik, s ezen megy kissé jobbra (D), majd pár perc múlva balra (K) s amint a megyei határoknál Veszprém megyébe lép, azonnal derékszögben északra fordul s a Vöröstetõ (v Öcs, 269 m) háromszögelési pontjához kapaszkodik fel, majd a 256 méteres magaslatot délre megkerülve Öcs (l. 420) D-i végét éri.
448. Taliándörögd - Kapolcs
(50 p). A Taliándörögd dél-kelet-i végén álló Lõke-féle szeszgyárnál a jó kapolcsi kocsiútra kiérve, ezen jobbra (D) fordulunk. Utunk a Ráskói csermellyel párhuzamosan halad D (egy jobb oldali keresztnél 30 p, a Dant-malom irányában jobbra Ny jól látszik fölöttünk az erdõs-cserjés Bondoró 382 m bazalthegye, balra pedig a vigánti szerpentin felett a Tálodi-nagyvázsonyi fennsík merész letörése) s enyhén lejtve 20 perc alatt leér Kapolcsnál (l.421) a gyönyörû Egervölgybe.
449. Taliándörögd - Ráskó-pta - Monostorapáti
(1 1 ó). Taliándörögd déli végérõl eleinte dél, majd dél-nyugat felé haladva, 20 perc alatt leérünk Ráskó-ptánál (9 katholikus magyar lakta) az u.n. Ráskó-folyóhoz, honnét állandóan délre tartva a bal oldali Bondoró és a jobb oldali Dabas között szép erdõben 20 perc alatt felmegyünk a 216 m-es nyeregre, s itt átkelünk a jobbról (ÉNy) jövõ Vese-folyón. 15 percig ennek bal partján haladunk a szép erdõben, melybõl szántóföldekre lépünk, hogy ezeken továbbhaladva, a 174 m-es pont érintésével, egy kõkereszten túl eljuthassunk Monostorapátiba (l.428).
450 Újdörögd - Nyirád
(1 ó 20 p). Újdörögd-ptáról (l.435) nyílegyenesen megy észak-keletre a jó országút a hatalmas kiterjedésû karsztos és deflációs dolomitmezõ (melybõl az érdekes Cseket-hegy 318 m és a Kisbakony 326 m monadnokkja emelkedik ki) nyugati szélén, s 1 óra multán észak felé fordulva, 20 perc alatt Nyirádra (l.451) jut.