Taliándörögd a Dörögdi-medence nyugati szélén a Dél-Bakony lábánál fekszik. Zsákközség. A mai falu a Tik-, és a Basa-hegy közötti völgyben terül el. A települést a Veszprém-Tapolca főközlekedési úton Kapolcs község felöl lehet megközeliteni. Vasútállomása nincs.
A medence több száz év történetét sűrítette össze. A táj vizekben gazdag. A Tik-hegyet egyedi értékű öreg bükkfák koronázzák. A Baksa-hegy a község szőlőhegye, gyümölcsöse. A medence szinte minden pontjáról látható, a "négyszögletű kerek" erdő, ez a medence legmagasabb csúcsa. Sok országosan ritka növényt lehet itt találni. A medence környezetbarát területfejlesztésre javasolt. Állatvilága is gazdag.
A község határa már a római korban lakott hely volt. Dörögdöt 1249-ben említik először. A középkorban négy település volt, mind a négy egyházas hely volt. A községgel szorosan összefügg a Dörögdi család neve és sorsa. 1548-ban a török felégette a falut. 1718 után kezdett ismét benépesedni. Taliándörögd vizeki Tallián Ferenctől kapta a nevét. 1745-ben nagy részt lutheránus a falu. 1773-ban a községet a vegyes hitű magyarság jellemzi. 1757-től van tanítója a községnek. 1910-ben a lakosság 90 %-a élt a mezőgazdaságból.
Szent András templomrom, XIII. századi román stílusú rom, nyáron koncertek helyszíne.
Katolikus templom, kőkápolnára épített barokk templom, nyáron koncertek helyszíne. Evangélikus templom, késői barokk stílusú. Mosóház, tiszta vizű forrás fölé épített épület, víz nincsen már benne. Űrtávközlési Földi Állomás, műtávközlési rendszer, az országban egyedüli.
Helyi hagyomány a májusfa állítás és a szüreti felvonulás. Országosan is elismert a község népdalköre.
1927. Budapest, 306. o.
444. Agártetõ - Fingókút - Róhlingmajor - Taliándörögd
(2 óra). Az északkeleti ikercsúcsáról irtásos, meredek lejtõn ereszkedünk alá a keleti tövénél elterülõ, nagy kiterjedésû erdei tisztásra (5 perc, dús vegetációjú, csalitos hegyirét, forrás, csermely, birkaaklok; szépen látszik észak-nyugaton az impozáns Somló, a szõci szõlõhegy, fölötte a polányi hegyek, a farkasgyüi Hallgató, ettõl jobbra az erdõslapos hegyvonulatból a Pápavár és Kõrishegy üti fel fejét, odább jobbra a Kabhegy hatalmas tömege, tõle jobbra az ellapuló szentgáli hegyvidék, alattunk a közelben a taliándörögdi Tikhegy, felette Pula temploma fehérít ki a sötét erdõkbõl). Az erdei tisztás birkaaklától egyenes keletre tartva 15 perc alatt elérjük a Dobosi pusztákon Szántó György tanyáját. Innét a mezõ bal szélén észak-kelet felé megyünk lefelé az erdõhöz, melynek sarkánál, a 379 méteres magaslat közelében a négyvájús Fingókútat találjuk, 15 percre. Bõ vize a bazaltból fakad és mély völgyben, a bazaltsziklák között nagy eséssel siet le keletfelé az Ilonaházi vagy Ráskói patakba. A csermely bal partján a szép szálerdõben nehezen megtalálható s enyhén lejtõ gyalogösvényen folytatjuk utunkat s 15 perc múlva, kijutva a szálerdõbõl, megpillantjuk elõttünk a völgy mélyén a Róhling-majort. Ettõl kezdve a ritkás, szép, fiatalos erdõ meredek ösvényén (jobbra a hegyoldal teljesen fiatal nyíresbõl áll) 8 percre egy hosszú keskeny szántóföld felsõ, 4 percre alsó sarkához érünk, honnét a nyíres meredek ösvényén a Fingókút egyesült csermelyei mély völgyének fejéhez ereszkedünk alá a csermely közelében (4 percre, itt balról, Királykút felõl mélyút
löszbevágás jön le és megy le jobbra a Ráskó-patak felé) haladó szekérúthoz, melyen 3 percre a dombtetõn álló Róhling-majorhoz (dühös kutyák!) érünk.
Róhling-majortól dél-keletre tartunk a Fingókúti és Ilonaházi csermelyek egybefolyásánál levõ 238 méteres pontig (6 perc, keleti útelágazás a Tikhegy déli tövénél Taliándörögdre, 20 perc). Itt északra fordulunk az Ilonaházi csermely vadul szaggatott mély vízmosásában, majd a 347 méteres pont alján elérjük a Róhling-majorból Taliándörögdre vezetõ gyalogutat (20 perc hátrapillantva Ráskó-ptát látjuk a Bondoró északi tövénél, fölötte az Apátihegy látszik). Innét keletre tartva a mély eróziós völgy kis csermelyéhez ereszkedünk alá 6 perc, majd a 324 méteres és a Tikhegy 327 méteres pontjai közé mélyedõ nyeregre megyünk fel (hátratekintve szépen látszik az Agártetõ csúcsa). Innét enyhén lefelé s 6 perc után megpillantjuk alattunk a felsõdörögdi templomromot, balról pedig az Óllak-hegyének (361 m, a térképen tévesen Oláh-hegy) déli tövében a Fokszód elkülönült házcsoportját (benne a kitûnõ vizû Palotakút) s egy bõvizû kifolyókút alatt 6 perc elérjük Taliándörögd északi végét.
445. Taliándörögd
(231 m) kisközség, Zala vármegye, tapolcai járás, 1187 magyarok által lakva (közte 793 katholikus, 41 református, 349 evangélikus, 4 izraelita). A Dörögd-szentimári medence nyugati szélén, a Tik- és Baksahegyek között bemélyedõ forrás dús völgyben, észak-dél-i irányban hosszan elnyúlva, igen szép helyen fekszik. (Pü: helyben, T. és Vas. áll.: Tapolca, Postaautóbusz: Kapolcs. Vd: Mészáros László (szállás), Stumpf József.)
Kedvezõ fekvésénél fogva õsidõk óta megtelepült hely, mit bronzkori, fõleg pedig római leletei (kõkoporsó Licinius rézérmeivel; 1872 talált aranycsésze, csat, bronztûk, misztikus dombormûvû ólomtábla, a négyesfogatú napistennel (Sol), bizonyítanak. IV. Béla korában Drugd. Felsõdörögdön Szt. András plébániatemplom állott (ma rom a község észak-keleti végén), melynek papja Pál 1333-ban 20 széles, 1334 és 1335-ben 40-40 kis dénárt fizet a pápának. Alsódörögdön a Boldogságos Szûz kápolnáját már 1339 említik, ez részben ma is megvan s a 18. században hozzá építi délrõl a mai plébánia Templomot. A 14. században Onech ivadékai bírták, kiknek fiai és unokái nevében készült az az egyezség, melyet a két Dörögd nemesei a budai káptalan elõtt kötöttek 1347 a felsõdörögdi templom plébániájának jogairól és kötelességeirõl.
Alsó- és Felsõdörögd a török alatt elpusztult, Felsõdörögd - a templomromján kívül - nyomtalanul eltûnt, míg a kedvezõbb fekvésû Alsódörögdöt visszatérõ lakói újra felépítették, s egykori urairól, a Talián családról, Taliándörögdnek nevezték, hogy így a közeli Dörögd-pusztáktól megkülönböztethessék.
1718 Erdõdi Pálffy Miklós adománylevelet ad a dörögdieknek, melyben az is áll, hogy Ulászló király Dörögdöt Simon Pálnak adta. Plébániáját 1762 állították vissza. Ezidõtájt Kiss Pál V-i nagyprépost rozoga templomát kijavíttatta, tornyot építtetett hozzá, s az egész templomot a kápolnával együtt kifesttette.
A mai Taliándörögd észak-keleti végéhez közel, a Fokszódi csermely bal partján, szántóföldek közötti kis magaslaton düledeznek az egykor itt létezett, de nyom nélkül elenyészett Felsõdörögd Szt. András apostol tiszteletére szentelt plébánia-templomának, érdekes mûrészletekkel bíró romjai.
Az egyhajós, keletelt templomot a Dörögdi-család építtette a 13. században, román-stílusban. Ezen korból maradt fenn az a vöröshomokkõbõl mûvésziesen faragott, hengerded, románstílú keresztelõmedence is, mely ma Taliándörögd plébánia templomában szenteltvíztartóul szolgál. Dörögdi Miklós, kiváló mûveltségû egri ppk (1130-1361), a bolognai egyetem egykori rektora, a román alapfalakat meghagyva, 1347 körül gót-stílusban teljesen átalakítja és megnagyobbítja úgy, hogy ritkította párját a falusi templomik között. A török alatt, Felsõdörögddel együtt e templom is rombadõlt, s csak szentélye és sekrestyéje maradt fenn romokban, míg a 1066 m széles és 2305 m hosszú hajója úgy elpusztult, hogy csak alapfalai maradtak bent a földben. A szentély (Sz) 6.81 m oldalú négyzet, melyet a hajótól az 1.05 m széles diadalív választ el, melyek faragott köveit kifeszitették és széthordták. A keleti szentélyfal még ma is 19.39 m magas. Mint a Balaton-Bakonyvidék legtöbb románstílú templománál, úgy itt is egyenes záródású a szentély és feltûnõen érdekes, hogy ezt megtartotta a csúcsíves átalakítás után is! Feltûnõ még a kültámok hiánya is, amit az erõs román falazat indokol. A szentély mûvészi faragású ívbordái és két konzolja elég épek. A szentélyhez illeszkedik délrõl a kevésbé ép sekrestye (S), amelynek nyugati sarkában csigalépcsõ hengerfala látható. Lépcsõfokait már kifeszegették. A templom legszebb s legjellemzõbb részei a már igen gyér freskómaradányai. A szentély falai kisebb mezõkre osztva, kisebb jelenetekkel voltak ábrázolva. Minden képosztályban van egy glóriától övezett s bizanci modorban festett fej, akárcsak a veszprémi Gizella-kápolna alakjainál (v.ö: 165.old.), tehát e festmények egykorúak! Meglevõ hosszú, keskeny ablakaiból 3 csúcsívben végzõdik s vörös homokkõbõl mûvésziesen van faragva, egy pedig az emeleten, a szentély ívbordái felett, laposan végzõdik és lõrés-szerû. A faragott homokköveken kívül a falak anyaga bazalt, sok római téglával és cseréppel.
A Taliándörögd észak-keleti végén álló felsõdörögdi templomromtól dél felé fordulva, végigmegyünk Taliándörögd (hajdan Alsódörögd) észak-dél-i irányban hosszan elnyúló utcáján és balról a községházát, jobbról az evangélikus templomot és iskolát (ép. 1913), odább balról a kis református templomot, evvel szemben jobbról a terméskõbõl boltozatosan épült Mosóházat találjuk, melynek bõ forrása a Tikhegy keleti tövébõl fakad és végigfolyik a magaslaton álló, kerített római katholikus plébánia-templom felé. Ettõl délre, Lõke Árpád kuriája közelében, a kõkeresztnél balra (K) fordulunk s a községet elhagyva, a Fokszódi csermely kõhídján és a szeszgyáron túl elérjük a Kapolcsra vezetõ jó kocsiutat (l.448).
446. Taliándörögd - Átóbikkmagyal - Halimba.
(1 és fél óra) A taliándörögdi (egykori felsõdörögdi) Szt. András-templom romjától északra a szántóföldek között vezetõ dûlõúton fel az Óllak hegyére (361 m; a térképen hibásan Oláh-hegy) és az Átóbikkmagyal ritkás erdõvel és legelõkkel kevert magaslatára, (érdekes hátrapillantás a taliándörögdi medencére). 386 m-es csúcsát jobbról mellõzve, lépünk át az Átóbikkmagyal és a Lombbikkmagyal 394 m-es nyergén Zalamegyébõl Veszprém megyébe (a magyal v. magyalfa a dunántúli népnyelvben a Quercus lanuginosa Thuill. neve) és a Macskahegy (351 m) és a szõci Magyalhegy (338 m.) közötti szántóföldek szekérútján a bauxit-bányatelepet érintve, Halimbára (l. 484) ereszkedünk alá.
447. Taliándörögd - Öcs
(1 óra). Taliándörögd déli végérõl a Lõke-féle szeszgyár érintésével keletre s a Kapolcsra vezetõ utat (l. 448) keresztezve balra (É) a baksahegyi szõlõk, majd távolabb jobbra (D) a Szentimári hegy (244 m, ez õrzi a középkori Szentimár község emlékét) között visz utunk a Taliándörögdi medence hullámos fenekén szántóföldek közt. Közel Veszprém megye határához a Padrag-petendi útba torkollik, s ezen megy kissé jobbra (D), majd pár perc múlva balra (K) s amint a megyei határoknál Veszprém megyébe lép, azonnal derékszögben északra fordul s a Vöröstetõ (v Öcs, 269 m) háromszögelési pontjához kapaszkodik fel, majd a 256 méteres magaslatot délre megkerülve Öcs (l. 420) D-i végét éri.
448. Taliándörögd - Kapolcs
(50 p). A Taliándörögd dél-kelet-i végén álló Lõke-féle szeszgyárnál a jó kapolcsi kocsiútra kiérve, ezen jobbra (D) fordulunk. Utunk a Ráskói csermellyel párhuzamosan halad D (egy jobb oldali keresztnél
30 p, a Dant-malom irányában jobbra
Ny jól látszik fölöttünk az erdõs-cserjés Bondoró
382 m bazalthegye, balra pedig a vigánti szerpentin felett a Tálodi-nagyvázsonyi fennsík merész letörése) s enyhén lejtve 20 perc alatt leér Kapolcsnál (l.421) a gyönyörû Egervölgybe.
449. Taliándörögd - Ráskó-pta - Monostorapáti
(1 1 ó). Taliándörögd déli végérõl eleinte dél, majd dél-nyugat felé haladva, 20 perc alatt leérünk Ráskó-ptánál (9 katholikus magyar lakta) az u.n. Ráskó-folyóhoz, honnét állandóan délre tartva a bal oldali Bondoró és a jobb oldali Dabas között szép erdõben 20 perc alatt felmegyünk a 216 m-es nyeregre, s itt átkelünk a jobbról (ÉNy) jövõ Vese-folyón. 15 percig ennek bal partján haladunk a szép erdõben, melybõl szántóföldekre lépünk, hogy ezeken továbbhaladva, a 174 m-es pont érintésével, egy kõkereszten túl eljuthassunk Monostorapátiba (l.428).
450 Újdörögd - Nyirád
(1 ó 20 p). Újdörögd-ptáról (l.435) nyílegyenesen megy észak-keletre a jó országút a hatalmas kiterjedésû karsztos és deflációs dolomitmezõ (melybõl az érdekes Cseket-hegy
318 m és a Kisbakony
326 m monadnokkja emelkedik ki) nyugati szélén, s 1 óra multán észak felé fordulva, 20 perc alatt Nyirádra (l.451) jut.