Farsang külön van az óvodásoknak, az iskolásoknak, és a felnőtteknek is.
Februárban a baksa-hegyi borversenyen minősítik a borokat egy nevesebb borszakértő és a gazdák részvételével. Cigányzenészek húzzák a talpalávalót.

Március 15. ünnepi megemlékezésen részt vesznek a helyi amatőrcsoportok, lovas-fáklyás felvonulás a Baksa-hegyre, ott tábortűz és szalonnasütés.
Húsvét hétfőn tojásgurító, locsoló versmondó verseny, és diszkó várja a gyerekeket.
Júniusban egyhetes kézműves tábor (ikebana, batikolás, börözés, szövés) van, szakember segítségével. Iskoláskorú gyerekek részére, a tábor végén a diákok bemutatják az elkészült műveket.
A református templom alapkövét 1793-ban tették le, 1992-ben renoválták. Táncsics u.
1994 óta Szent Iván éjjelén az Imári dombon tábortüzet gyújtanak a Dörögdi-medence lakói és mulatsággal üdvözlik a nyár beköszöntét.

Taliándörögdi Népdalkör 25 éves működésének főbb álomásai

A népdalkör 1975-ben alakult Rátkai Tibor vezetésével. Az elmúlt 25 év alatt számtalan alkalom volt a bemutatkozásra szűkebb környékünkön, távoli országrészeinkben és külföldön egyaránt. 1984-ben, 1987-ben, 1993-ban és 1999-ben ARANY minősítést ért el a kórus, 1988-ban a "Szocialista Kultúráért" kitüntetést kapta. A Magyar Rádió Népzenei osztályának jóvoltából többstúdiófelvétel készült, melyeket mág ma is gyakran hallgathatunk a rádióban. Ezen felvételeknél és nagyon sok fellépésnél egyaránt rengeteget köszönhetünk a mindig hűséges Nyirettyű Népzenei Eggyüttes tagjainak, valamint a tapolcai Bárdos Lajos iskola énekeseinek, gyerektáncosainak. A népdalkör sok új tagja mellett van néhány asszony, akik alapító tagként kezdték s ma is aktívan énekelnek. Minden gondjuk, családi egészségügyi problémájuk ellenére, sokszor gyermekeiket, unokáikat is magukkal hozva nevelik a kicsinyeket, nagyokat a zene és hagyomány tiszteletére...

A Baksa egy veszélyes hely, de ezt az élményt nem szabad kihagyni. Ha azt látod, hogy egy pince ajtaja nyitva áll, azt jelenti, hogy a gazda szívesen lát, tehát menj be és élvezd a helyi boros gazdák híres vendégszeretetét.



Amikor buli van a Baksában Ricsiék húzzák a cigányzenét.

Pát éve még a Marton Házban tanultuk a kenyérsütés fortélyait Böröczki Kati nénitől. Ezúton is nagyon köszönjük a sok segítséget és tanítást. Ez egy olyan érték, amit már nem sokat tartanak fontosnak pedig a kenyér az ember alapvető tápláléka és a magyar kúltúrában fontos a szimbolikája: "A kenyér és só az élet örökkévalóságának és folytonosságának szimbólumai. Sok népnél szokás kenyérrel és sóval köszönteni a vendéget. Aki kenyeret és sót ajándékoz valakinek, az óvni akarja a másik embert a szerencsétlenségtől és a gonosz betegségektől.
Magyarországon a kenyér mint a család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizáló és biztosító alapvető táplálék, általában valaminek a kezdetekor kap szerepet, amikor jellemző a jövőbeli célok mágikus biztosítása. Elterjedt népszokás az új házba vitt kenyér és só, amely a háziak jólétét biztosítja vagy azt szimbolizálja.
Az esküvő után az ifjú párt kenyérrel és sóval kínálják, amiből mindketten esznek egy-egy falatot annak jeléül, hogy együtt osztoznak az élet javain és mindig legyen bőven mit enniük és ne hiányozzon házasságuk napjaiból az élet sója sem.
A Mindenszenteket követő hajnalon a halottak napjára ébredünk. Sok helyen hagyomány ilyenkor, hogy a halottak hazalátogatnak és ezért sok helyen megterítenek nekik, kenyérrel, sóval és vízzel várják őket." /Wikipédia - Kenyér és só/



Illés Sándor Plébános Úrnak köszönhetően a taliándörögdi Római Katolikus Plébánia kemencéjében most már Laci tanít minket a sütésre.